MESETERÁPIA
A meseterápiában népmesékkel dolgozunk, hiszen a népmesék eredetileg egyáltalán nem gyerekeknek szóltak. Régen, amikor még nem volt írásbeliség, az emberek rendszeresen meséltek egymásnak, mert a mesék közvetítették azt a tudásanyagot, életbölcsességet, amit a világról, az életről tudni kellett. Itt elsősorban tehát a népmesékről beszélünk, azoknak is lehetőség szerint az eredeti archaikus változatáról, nem a századik átdolgozásáról. Ezek a mesék gyakorlatilag az emberiség legősibb szellemi gyökereit tartalmazzák. A világ minden táján megtaláljuk ugyanazokat a történeteket, kicsit más köntösben. Csak azok a történetek maradhattak fenn ilyen sokáig, amelyek az emberek számára tanulságosak, hasznosak voltak, gyakorlatilag „élni tanítanak”.
Bennünk, a mai kor emberében is megvan ez az ősi tudás, csak már nem tudunk olyan könnyen hozzáférni, mint eleink. A mese szimbólumai, archetípusai, kódjai, mára már a tudattalanunkba szorultak. Ezeket segíti feleleveníteni a meseterápia módszere.
Minden mese elején egy kibillent élethelyzetet látunk. A meseterápiában ezt megpróbáljuk összekötni saját élethelyzetünkkel. Arra keresünk választ, hogyan lehet helyrehozni ezt a kibillent élethelyzetet és hogyan találhatunk vissza az egyensúlyi állapotunkba. Milyen utat jár be a hős, mi a célja, hogyan áll hozzá a próbákhoz, kik a segítői, milyen varázseszközökkel rendelkezik? Vagyis, a mese megküzdési módokat, stratégiákat mutat. Ezeket a mesebeli kódokat fejtjük meg, és húzzuk rá a saját életünkre. Megtanulunk a mese biztonságos terében közlekedni, ennek során pedig a tudattalan tartalmainkat mozgatja meg, és összeköti a tudatos tartalmainkkal. Összehangolódik a jobb és bal agyfélteke. A mesék megnyitják a jobb agyféltekés gondolkodásunkat, érzelmeinket, belső képeinket, felélesztik intuíciónkat. Létrejön egy egyensúlyi állapot, ahol igazán kreatív megoldások születhetnek, ami természetesen a lelkivilágunkra és életvezetésünkre is jótékony hatással van.
A történetek segítségével találkozhatunk aktuális problémáinkkal, elakadásainkkal, amiket hurcolunk magunkkal és problémás helyzeteket okoznak életünkbe. Tudjuk nagyon jól, hogy a kisgyermekeknek vannak bizonyos mesekorszakaik, amikor minden nap el kell mesélni ugyanazt a mesét. Már kívülről tudja, mi már nagyon unjuk, de ha kihagyunk egy mondatot, ránk fog szólni, hogy az nem úgy van. Biztosak lehetünk abban, hogy a kisgyermeknek valamiért szüksége van arra a történetre. És aztán egyszer csak már nem. Akkor új mesét választ magának. Felnőttként, ha elkezdünk dolgozni a mesékkel, ugyanezt fogjuk tapasztalni.
Az alkotó-fejlesztő meseterápiában a mesékkel nem csak szóban dolgozunk, hanem alkotunk, próbákat teszünk, sokféle kreatív technikával dolgozzuk fel a történetet. Mindehhez a mese ad egy biztonságos keretet, amiben közlekedünk. A meseterápia biztonságos terében képesek vagyunk helyszínről helyszínre előrehaladni a mesénkben, kiálljuk a próbákat, rátalálunk saját megoldásainkra. Mert mindenki hős a saját meséjében, a saját életében.
A meseterápiában segítőként Carl Rogers non direktív, személyközpontú szemléletét alkalmazom, amelynek alapvető elemei az elfogadás, az önelfogadás, hitelesség, empátia, értő figyelem, biztonságos légkör megteremtése és a kliensközpontúság. Rogers szerint a személyes potenciál és erő mindenkiben megvan arra, hogy a saját elképzelései szerint a lehető legjobbat hozza ki személyiségéből és az életéből
Kompetenciahatárok: A meseterápia elnevezése ellenére nem terápia és nem tanácsadás. Csak pszichésen egészséges emberekkel dolgozhat, akik nem állnak pszichiátriai kezelés alatt. Nem helyettesít semmilyen gyógyító eljárást és terápiát.
Facebook oldalam ITT található.